Őszirózsás forradalom
Az őszirózsás forradalom az I. világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődött felkelése Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 28-a és 31-e között. Nevét a katonák sapkarózsájának helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta.
A történetírás az eseményeket „polgári demokratikus forradalom” elnevezéssel illeti.
Előzményei közé tartozik a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása október 23-án éjszaka. A Károlyi Mihály elnökletével létrejött testület 12 pontos kiáltványa követelte a háború azonnali befejezését, az ország teljes függetlenségének megteremtését, mélyreható demokratikus reformok bevezetését, valamint a nemzetiségekkel való megbékélést az ország területi integritásának sérelme nélkül. A tüntetők azonosultak a Nemzeti Tanács céljaival, és Károlyi miniszterelnökké történő kinevezését követelték.
Október 30-án délután és éjjel – a Nemzeti Tanács utasítására, de saját kezdeményezésű akcióktól sem mentesen – a Katonatanács egységei elfoglalták Budapest stratégiai pontjait. Október 31-én reggel József főherceg – mint a királyt teljhatalommal helyettesítő kormányzó (homo regius) – visszavonta gróf Hadik János október 29-én kelt miniszterelnöki kinevezését, és Károlyi Mihályt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét nevezte ki miniszterelnöknek, aki ún. népkormányt alakított a Nemzeti Tanács három pártjának (Függetlenségi és 48-as Párt, Polgári Radikális Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt) képviselőiből (lásd: Károlyi Mihály-kormány). Október 31-én meggyilkolták Károlyi legnagyobb politikai ellenfelét, gróf Tisza Istvánt.
November 2-án a budapesti helyőrség tisztjei a parlament előtt esküt tettek az új kormányra. November 13-án IV. Károly király eckartsaui nyilatkozatával lemondott a trónról, és eleve elismerte az ország új államformájáról születendő döntést. November 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot: ebben a kifejezésben a népköztársaság nem szocialista köztársaságot jelentett – a „nép” előtaggal az új berendezkedés és az addigi „úri” Magyarország különbségét kívánták kifejezni. Emiatt az 1918. november 16.-tól 1919. március 21-éig tartó időszakot Első Magyar Köztársaság néven szokás számon tartani a magyar történelemben. (Korabeli fényképek tanúsága szerint egyes transzparenseken a „Magyar Köztársaság” felirat szerepelt.) |