1917_es_oroszországi
forradalmak 

Előzményei

 

A keleti front 1917-ben és a Kerenszkij-offenzíva

1917. március 10–11. Pétervárott általános sztrájk tör ki, amely felkelésbe csap át (február 25–27.)

Polgári forradalom

1917. március 15. II. Miklós cár lemond, utóda, Mihály másnap szintén lemond. Lvov herceg vezetésével megalakul az első ideiglenes kormány

Július 1. a Kerenszkij-offenzíva megindulása

Júliusban (3–4.) a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin Finnországba menekült. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet bebörtönözték.

Július 22. Lvov herceg miniszterelnök lemond, utóda Kerenszkij

Szeptember 7–12. (augusztus 25–30.) Kornyilov tábornok ellenforradalmi kísérlete kudarcot vall

Szeptember 14. (szeptember 1.) Oroszországot hivatalosan köztársasággá nyilvánítják

Bolsevik forradalom

1917. november 6–12. (október 24–30.) bolsevik forradalom Oroszországban

1917 novemberében megtartották az általános választásokat, amin az eszerek nyertek, a bolsevikok csak 25%-ot (9 millió szavazat) szereztek.

1918. január 5.: összeült az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. Január 6.: a vörösgárdisták feloszlatták a gyűlést. A demokrácia vége.

Végjáték

1918. március 3. a breszt-litovszki béke aláírása

1918. július 10. az első szovjet alkotmány

1918. július 17. II. Miklós és családja kivégzése

Az orosz forradalom és a zsidóság

Winston Churchill álláspontja szerint a világ a kommunizmus és a cionizmus iránti elkötelezettség között vívódott. Az orosz forradalmat „a nemzetközi zsidóság fenyegető konföderációjának” nevezte, amely „megragadta az orosz népet a hajánál fogva és gyakorlatilag e hatalmas birodalom kétségbevonhatatlan urává vált”.

„E mozgalom nem újkeletű a zsidók között. Egészen Spartacus-Weishaupt napjaitól Karl Marxon, Trockijon (Ororszország), Kun Bélán (Magyarország), Rosa Luxemburgon (Németország) át Emma Godmannig (Egyesült Államok) ez az egész világot behálózó összeesküvés, amely azért jött létre, hogy leváltsa az eddigi civilizációt és újraalkossa a társadalmat egy csökevényes fejlődéselmélet alapján, amelynek sarokkövei az irigy rosszakarat és egy lehetetlen egyenlőségelmélet (…)”

– Winston Churchill

Egy 1958-ban feloldott titkosítású jelentésben egy bizonyos Schuyler százados, amerikai katonai hírszerző azt írja, hogy a bolsevik mozgalmat az orosz zsidóság „legzsírosabbjai” vezetik.

A hírszerző négy hónappal későbbi jelentésében hivatkozik a London Times egyik vezető újságírójára, Robert Wiltonra, aki szerint a 384 komisszárból kettő néger, tizenhárom orosz, tizenöt kínai, huszonkettő örmény és 300 zsidó volt. Utóbbiak közül 264-en az Egyesült Államokból érkeztek.

Szintén zsidó vezetésről ír a Brit Hírszerzés 1919. július 16-án kelt több száz oldalas jelentése már az első oldalon, de David Francis, Amerika oroszországi nagykövete is megjegyzi egy táviratában, hogy a bolsevik vezetők nem oroszok, hanem internacionalista törekvések résztvevői.

Utóélete

A forradalom hatására – többéves vajúdás után – megszületett a Szovjetunió, mely Lenin, majd később Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, azaz Sztálin vezetésével minden idők legvéresebb diktatúrájává, valamint a világ egyik szuperhatalmává válik.

Utóhatásai

• Kommunista diktatúrák a világ számos országában, köztük Magyarországon is
• Az eredeti forradalmi irányzat később trockizmus néven vonult be a baloldali radikális eszmerendszerek tárházába. Több baloldali terrorszervezetnek adva megerősítést.