Magyarország „szerepvállalása” a második világháborúban

Magyarország elsődleges célja a két világháború között a gazdaság talpra állítása mellett a békés revízió volt. Fontos, sorsdöntő kérdés volt Magyarországnak a hitleri Németországhoz való közeledése, viszonyulása.

Imrédy Béla kormányfősége /1938-39/

- 1938. aug. Német nyomásra elfogadták itthon az első zsidó törvényt, ami 20%-ban maximalizálta a zsidók arányát a felsőoktatási intézményekben és a legtöbb értelmiségi pályán.

- 1938. nov. 2. Első bécsi döntés /német, olasz, angol, francia/: A Felvidék déli részét visszacsatolása /12000 km²,0,5 millió magyar/

Teleki Pál másodszori kormányfősége /1939-41/

Politikája: Folytatni a békés revíziót a nyugat támogatásával, német szövetségben maradni, de fegyveresen semleges maradni.

- 1939: Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz/Német Birodalom, Japán, Olaszország/

- 1939. márc. Csehország német megszállásakor és Tiso Szlovákiájának függetlenedésekor Kárpátalja megszállása /12000 km², 100ezer magyar/, közös magyar-lengyel határ

- 1939: Magyarország kilép a népszövetségből

- 1939: 2. zsidótörvény elfogadása: a korábbi arányt 6-12%-ban maximalizálja, a zsidóságot faji alapon határozza meg: (ha egy szülő vagy két nagyszülő zsidó)

- 1939. szept. 1. Kitör a 2. világháború: Magyarország semleges marad, Teleki nem bocsátja Hitler rendelkezésére a kassai vasútvonalat, megnyitja a határt a lengyel menekültek előtt.

- 1940. aug. 30. Második bécsi döntés /német-olasz/: É-Erdély és Székelyföld visszacsatolása:    /43000 km², 1,5 millió magyar/→ Hitler Dividum et impera elve

- 1940 nov. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi szerződéshez/Német Bir, Olaszország, Japán/

- 1940 dec. Magyar-Jugo örökbarátsági szerződés

- 1941 ápr. Olaszország nem bírt Görögországgal, a németek biztosítani akarják a Balkánt: Jugoszlávia lerohanása: Hitler Magyarország háborúba lépése és csapatai átengedése fejében felajánlja a Délvidék és Muraköz visszacsatolását→ Teleki öngyilkosságba menekül

Bárdossy László kormányfősége /1941-42/

- 1941 ápr. Horvátország kiszakadása után Magyaro. teljesíti a német követeléseket, és rövid harcok után visszafoglalja Bácskát, Bánátot, D-Baranyát, és a Muraközt /12000 km², 400ezer magyar/

- 1941. jún. 22. Németország megtámadja a Szovjetuniót: gyors sikerek; Románia csatlakozik a hadjárathoz. Június 26: Kassa bombázása: nem biztos, hogy orosz gépek: Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak. Az 50ezres magyar haderő főleg megszálló feladatokat látott el.

- 1941 dec. 7. Anglia hadat üzen Magyarországnak; dec. 12. Magyarország hadat üzen az USA-nak

- 1941 aug. 8. Harmadik zsidótörvény: tiltotta a zsidó és nem zsidó magyar állampolgárok házasságát

- Náci- és háborúellenes tüntetések: 1941. okt. 6-án a Batthyány örökmécsesnél, nov. 1-én Teleki Pál sírjánál. Széles, népfront jellegű fellépés volt a Népszava ’41 karácsonyi száma, és az 1942 februárjában létrehozott Magyar Történelmi Emlékbizottság.

Kállay Miklós kormányfősége /1942-44/

Horthy Miklós kormányzó a németeknek engedékeny Bárdossyt menesztette, helyére Kállayt nevezte ki, akitől a nácikhoz fűződő szálak lazítását várta. Politikáját a németekkel szemben a kettősség jellemezte: hintapolitika/Kállay-kettős

- 1942 nyarán a kormány kiküldte a frontra a 2. magyar hadsereg 250ezer katonáját. A Jány Gusztáv vezette magyar erők 1943. január 12. és 16. közt súlyos veszteségeket szenvednek a Don-kanyarban.

- 1943 szept. 9-én Isztambulban a magyar küldöttség titokban előzetes fegyverszüneti egyezményt köt az angolokkal

- 1943 őszén a magyar kormány megtagadja Hitler kérését egy újabb hadsereg frontra küldését illetően, Horthy kiáll Kállay melett

Stójay Döme kormányfősége /1944/

A nyugati erők a várakozások ellenére nem közeledtek Olaszország felől, a keleti front viszont egyre fenyegetőbb közelségbe került. A náci hírszerzés és titkosszolgálat ráadásul tudomást szerzett a fegyverszüneti tárgyalásokról, ezért 1944. március 19-én német csapatok szállták meg az országot. Horthy együttműködésre szólította fel az ország vezetését, és a nácik követelésére Stójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek.

- ellenzéki és németellenes politikusok letartóztatása, illegalitásba kényszerítése /Bethlen, Kállay/

- magyar haderők újbóli frontra vezénylése

- 1944. márc. 29. Újabb zsidótörvények: kötelező sárga csillag viselet, zsidóság gettókba kényszerítése

- 1944. május közepén megkezdődik a vidéki zsidóság deportálása

- 1944 aug. 23. Románia átáll: megnő a lehetőség a magyar kiugrásra is:

- 1944 okt. 11-én Horthy elfogadja a szovjetek fegyverszüneti feltételeit. Október 15-én Horthy bejelentette a rádióban a fegyverszünetet, de a hadsereg nem kapott egyértelmű parancsot a fegyverletételre és az átállásra /csak Dálnoki Miklós Géza állt át a 20ezer fős 1. magyar hadsereggel/ A csapatok élén a németbarát tisztek vették át az irányítást. Skorzeny SS tiszt túszul ejti Horthy fiát. A kiugrási kísérlet egy nap alatt elbukott. Edmund Veesenmayer birodalmi megbízott nyomására Horthy végül okt. 16-án aláírja Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezését, és kormányzói tisztségéről való lemondását:

Szálasi Ferenc nyilaskeresztes rémuralma /1944-45!

- 1944 okt. 16-án Szálasi hatalomra jut: „nemzetvezető” egyesíti az állam- és kormányfői tisztséget

- a nyilasok nekiálltak a budapesti zsidóság kiirtásához/20-25ezer fő/

- Budapestet erőddé nyilvánítják: a fővárost 1944. decemberétől 1945. februárjáig tartó óriási pusztítással járó ostrommal foglalják el a szovjetek

- 1945. márc. 29-én emigrál a Szálasi kormány

- 1945 ápr. 4. A szovjet hadvezetőség bejelenti Magyarország teljes felszabadulását. Ez valójában április 12-én valósul csak meg.