Franklin Delano Roosevelt

|
Az Egyesült Államok 32. elnöke |
Hivatali idő |
1933. március 4. – 1945. április 12. |
Alelnök(ök) |
John N. Garner (1933-1941),
Henry A. Wallace (1941-1945),
Harry S. Truman (1945) |
Előd |
Herbert Hoover |
Utód |
Harry S. Truman |
Született |
1882. január 30.
New York |
Elhunyt |
1945. április 12. (63 évesen)
Warm Springs, Georgia |
Politikai párt |
Demokrata |
Házastárs |
Eleanor Roosevelt |
Vallás |
episzkopális |
Aláírás |
 |
Franklin Delano Roosevelt (1882. január 30. – 1945. április 12.) az Egyesült Államok 32. elnöke, akit 4 terminusra választottak meg. 1933–1945 között volt elnök, és ő volt az egyetlen, aki két ciklusnál tovább vezette a Fehér Házat. A 20. század egyik központi alakja volt.
Az 1930-as években a gazdasági világválság idején New Deal elnevezésű programjával segítette a munkanélkülieket valamint a gazdaság talpraállítását, illetve megvalósította a gazdasági és bankrendszer reformját. Jóllehet a gazdaság talpraállása nem fejeződött be 1940-ig, a Roosevelt-adminisztráció idején megkezdődött programok nagy része az USA kereskedelmét a mai napig is meghatározza. Agresszív szövetségi kormányzati módszerével új lendületet adott a Demokrata Pártnak, amely az 1960-as évek végéig domináns szerepet töltött be.
1938 után elérte az USA újrafegyverzését, és kivezette országát az izolacionizmusból, miközben a világ a háborúra készült. Széleskörű támogatást nyújtott Winston Churchillnek, és segítette az Egyesült Királyság háborús erőfeszítéseit, mielőtt a Pearl Harbour-i támadás a harcbalépésre késztette volna az USA-t. A II. világháború alatt Roosevelt (tanácsadója, Harry Hopkins segítségével) határozottan vezette országát a nemzetiszocialista Németországgal szemben, és az Egyesült Államokat a szövetségesek első számú fegyverszállítójává és finanszírozójává tette. Az USA Roosevelt vezetésével vált a „demokrácia fegyvertárává” (Great Arsenal of Democracy), és 16 millió amerikai öltött egyenruhát.
Elnöksége idején az ipar óriási növekedésnek indult, megvalósult a teljes foglalkoztatottság, helyreállt a jólét és új lehetőségek nyíltak meg a nők, illetve az afro-amerikaiak előtt. Ugyanakkor minden bevételi csoportra kiható új adókat vezettek be, árszabályozás és fejadagrendszer valósult meg, 120 000 japán és amerikai japán, amerikai olaszok és németek ezrei kerültek gyűjtőtáborokba. A szövetségesek győzelméhez közeledve Roosevelt komoly szerepet játszott a háború utáni világ megformálásában, elsősorban a jaltai konferencián való részvétellel, illetve az Egyesült Nemzetek létrehozásával. A roosevelti adminisztráció újradefiniálta a liberalizmus fogalmát a következő generációk számára, és megteremtette a Demokrata Párt új irányvonalát, mely a New Deal kapcsán a szakszervezetek, farmerek, etnikai és vallási kisebbségek, az értelmiség, a Dél, a nagyvárosi civil szervezetek és a munkások között létrejövő koalíción alapult.
Magánélete
Fiatalkora
Franklin Delano Roosevelt 1882. január 30-án született Hyde Park-ban, New York államban. Apja, James Roosevelt, és anyja, Sara Ann Delano, mindketten tehetős New York állambeli családok tagjai voltak, amelyek francia és holland ősökkel bírtak. Franklin volt az egyetlen gyermekük. Anyai nagyapja, Warren Delano (a Mayflower egyik utasának Richard Warrennek leszármazottja) a kínai ópiumkereskedelemből szerezte vagyonát. Amerikai demokrata párti politikus, az Egyesült Államok 32. elnöke. 1933-tól haláláig elnök, egyedülálló módon négyszer választották meg. Sokak szerint ha a háború nem tört volna ki, vagy nem õ lett volna akkor az elnök, abban az esetben is az USA egyik legkiemelkedõbb politikusaként kellene emlegetnünk. A gazdasági világválság bénító körülményei között lett elnök, és sikerült talpra állítania országát. A második világháború kitörése után (az USA semlegessége ellenére) jelentős fegyverszállítmányokkal segítette a szövetségeseket. 1941-ben Churchill angol miniszterelnökkel közzétették az Atlanti Chartát. December 7-én a Pearl Harbort ért japán támadás után az Egyesült Államok is belépett a háborúba. Ettől fogva Roosevelt tántoríthatatlanul küzdött a tengelyhatalmak ellen. Belátta, hogy bár az USA-t inkább õk fenyegették, a japánok gazdasági gyengeségük miatt nem képesek egyedül a gyõzelemre. Éppen ezért Európát tekintette az elsõdleges harctérnek, és feltétel nélkül támogatta Hitler és szövetségesei minden ellenfelét. Roosevelt javaslatára deklarálták a szövetségesek a feltétel nélküli megadás elvét, egyesek szerint ez a háború indokolatlan elhúzódását eredményezte. Rossz egészségi állapota ellenére határtalan munkabírással vett részt a háborús ügyek intézésében, mint az Egyesült Államok fegyveres erőinek főparancsnoka. Minden fontos szövetséges konferencián részt vett, de Churchill szerint (és a történészek zöme szerint is) túl naívnak mutatkozott Sztálinnal szemben, a szovjet diktátor könnyen rá tudta venni terveinek támogatására. 1945. április 12-i halálát követően alelnöke, Harry S. Truman lépett a helyére.