Hirohito császár

Sóva császár Hirohito császár Japán 124. császára
Hirohito császár
Keresztnév	Hirohito
Gyermekkori név	Micsi no mija
Uralkodásának ideje	1926. december 25. 1989. január 7.
Uralkodási korszak	Sóva korszak (昭和)
Halála utáni név	Sóva
Születése	1901. április 29. Tokió
Halála	1989. január 7. (87 évesen) Tokió
Előző uralkodó	Taisó császár
Következő uralokdó	Akihito császár
Felesége	Kódzsun császárné
Utódai	Sigeko hercegnő Szacsiko hercegnő Kazuko hercegnő Acuko hercegnő Akihito koronaherceg (ma Japán császára) Hitachi herceg Takako hercegnő
Apja	Taisó császár
Anyja	Teimei császárné

Hirohito  (1901. április 29. – 1989. január 7.) a hagyományos öröklődési jogok szerint Japán 124. császára 1926 és 1989 között. 1989. január 13-án bekövetkezett halála után a Japán Országgyűlés a Sóva (Shōwa Tennō) nevet adta neki, a szigetországon kívül azonban ma is Hirohitoként hivatkoznak rá. Ő uralkodott a japán császárok közül a legtovább. Rendeletei jelentős változásokat hoztak az ország társadalmában.

Élete a koronázásig
Tokióban született az Aoyama palotában, Josihito koronaherceg és Szadako koronahercegnő első fiaként. Gyermekkorában Micsi hercegként (Michi no miya) hívták. Már nagyapja, Meidzsi császár halála után nyilvánvalóva vált az, hogy egyszer ő örökli a trónt. Koronahercegnek 1916. november 2-án lépett elő.

A Gakusuin Főnemesi Iskola tanulója volt 1908-tól 1914-ig, ezután egy speciálisan a koronahercegek számára fenntartott intézetbe járt 1914-től 1921-ig. 1921. november 29-én Japán kormányzója lett betegeskedő apja mellett. 1922-ben, Hirohito utazásai során járt Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban, a Vatikánban, Hollandiában és Belgiumban. Ő volt az első koronaherceg aki elhagyta a felkelő nap országát.

1924. január 26-án feleségül vette távoli unokatestvérét, Nagako hercegnőt, Kuni Kunijosi herceg legidősebb lányát. E házasságból 7 gyermeke született:

• Teru hercegnő (1925. december 9. – 1961. július 23.)
• Hisza hercegnő (1927. szeptember 10. – 1928. március 8.)
• Taka hercegnő (1929. szeptember 30. – 1989. május 26.)
• Jori hercegnő (1931. március 7. – )
• Akihito koronaherceg (ma Japán császára) (1933. december –)
• Hitacsi herceg (1935. november 28. – )
• Szuga hercegnő (1939. március 2. – )

Apjának, Josihitónak 1926. december 25-én bekövetkezett halála után lépett a trónra. Ekkor kezdődött el Japánban a Sóva (felvilágosult béke) korszak, amely egészen 1989-ig tartott. 1928. november 10-én, Kiotóban koronázták meg. Ő volt hosszú idő után az első olyan uralkodó, akinek a biológiai anyja az előző császár felesége volt.

Uralma a második világháború alatt

A második világháborúban Hirohito uralma alatt Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal, ezzel megalapítva a Róma–Berlin–Tokió tengelyt. 1945 után sokan úgy vélték, hogy Hirohito volt a háború irányítója, míg mások szerint ő csak egy báb volt, és az igazi irányító Hideki Tódzsó volt.

Sokan a második világháború alatt Kínában, Tajvanon, Koreában és Délkelet-Ázsiában Hirohitót Ázsia Hitlerjének tartották. Japán ázsiai inváziója miatt sokan ellenszenvesnek találták a császári családot. A Tokiói perben mégsem vonták felelősségre, mert ez - Douglas MacArthur szerint - akkora felzúdulást váltott volna ki a japán népben, hogy további egymillió fővel kellett volna emelni a megszállók létszámát.