Japán repülők
Mitsubishi G4M 'Betty'
A japán haditengerészet 1937-ben kiírt tenderére született meg a G4M család első képviselője 1939-ben. Érdekesség, hogy a gyártó négymotoros megoldást javasolt, de a tengerészet ragaszkodott a kétmotoros géphez. Alapvető feladata a távolsági bombázás volt. A hatótávolság megnövelése érdekében lemondtak a védelmi fegyverzet egy részéről és a páncélozásról. Emiatt rengeteg gépet vesztettek az 1941-ben hadrendbe állt típusból. A későbbiekben készültek torpedóvetésre alkalmas változatok, és zömmel ez a modell hordozta az Ohka nevű öngyilkos fegyvert. Az amerikaiak által "Betty" néven emlegetett széria későbbi változatainál a keserű tapasztalatok nyomán megnövelték a védelmet. Ezeket a gépeket páncélozással is ellátták, ám ettől a hatótávolságuk jelentősen csökkent.
TECHNIKAI ADATOK
Hossz: 19,62 m
Magasság: 4,10 m
Fesztávolság: 24,90 m
Hatótáv: 3620 km
Személyzet: 7 fő
Csúcsmagasság: 9144 m
Szerkezeti tömeg: 8160 kg (üresen)
Felszálló tömeg: 12 500 kg
Csúcssebesség: 435 km/h (4600 m-en)
Fegyverzet: 4 db 20 mm-es Type 99 Model 2 gépágyú ; 2 db 7,7 mm-es Type 92 géppuska ; 1000 kg bomba vagy 1 db 800 kg-os torpedó
Hajtómű: 2 db Mitsubishi MK4 Kasei 25; 1825 LE
Mitsubishi A6 'Zero-Sen'
A japán háborús gépezet mítoszát a repülők között egy félelmetes vadászgép testesítette meg: a Zero. Prototípusa 1939. április 1-jén emelkedett először a levegőbe, hajtóműve a 780 lóerős Mitsubishi Zuisei 13-as könnyű építésű kétsoros csillagmotor volt. Ez a nagy hatótávolságú és rendkívüli sebességű vadászrepülőgép kiváló manőverezési képességgel rendelkezett, amelyet könnyű, alumíniumötvözetből épített csővázának köszönhetett. A Zero képességei varázslatosnak tűntek, de pilótája számára maga volt a halálos csapda. A tervező ugyanis a páncélozás és az öntömítő üzemanyagtank elhagyásával a nagyobb hatótávolság és sebesség kedvéért feláldozta a pilóta biztonságát. A háború folyamán haditengerészeti és szárazföldi védővadászként, vadászbombázóként, zuhanóbombázóként és kamikaze-repülőgépként egyaránt használták. Az anyahajóról indítható harci gépek közül ez volt az első, amely a szárazföldi bázisú vadászgépeket is felülmúlta. 1943-ban már elodázhatatlanná vált, hogy repülési teljesítményét jelentősen javítsák, így született meg az A6M5 Modell 55 változat, amely a teljes Zero-gyártásnak több mint a felét tette ki.
TECHNIKAI ADATOK
Hossz: 9,06 m
Magasság: 3,51 m
Fesztávolság: 11,00 m
Hatótáv: 1920 km (póttankkal)
Személyzet: 1 fő
Csúcsmagasság: 11.500 m
Szerkezeti tömeg: 1775 kg
Felszálló tömeg: 2733 kg
Csúcssebesség: 570 km/h
Fegyverzet: 2 x 20 mm Type 99 Mk.4 gépágyú, 2 x 13.2 mm géppuska (szárnyak) és 1 x 13.2 mm géppuska (törzsorr); 2 x 60 kg bomba a szárnyakon és/vagy 2 x 35 kg levegő-föld rakéta.
Hajtómű: kettős 14 hengeres léghűtéses csillagmotor (Nakajima NK1F Sakae 21,1210 LE)
Mitsubishi J2M 'Raiden'
A szövetségesek által csak "Jack" néven emlegetett J2M a legendás A6M Zero felváltására készült. A konstrukció alapjában véve jól sikerült, a megfelelő teljesítményű elfogóvadász elég sok gondot okozott a szövetségeseknek, miután 1943 második felében csapatszolgálatba került. A fő problémát az jelentette, hogy kisebb konstrukciós hibák és gyártási fennakadások miatt nem készült elég példány belőle, így nem tudott számottevő befolyást gyakorolni a hadműveletek alakulására.
TECHNIKAI ADATOK
Hossz: 9,97 m
Magasság: 3,95 m
Fesztávolság: 10,82 m
Hatótáv: 1900 km
Személyzet: 1 fő
Csúcsmagasság: 11 650 m
Szerkezeti tömeg: 2460 kg
Felszálló tömeg: 3440 kg
Csúcssebesség: 587 km/ó
Fegyverzet: 4 db 20 mm-es gépágyú, max. 120 kg bomba
Hajtómű: 1 db Mitsubishi MK4R-A Kasei 23a, 1825 LE
Aichi D3A2 'Val'
Repülőgép-hordozóról és szárazföldről bevethető kétszemélyes japán zuhanóbombázó. A repülőgép 1941 decemberében, a Pearl Harbor elleni támadáskor vált ismertté. 1936-ban, a D1A utódaként hozták létre. Az alsószárnyas egyfedelűn megnövelték a pilótafülke méretét, és mereven beépített, szépen burkolt futóművet kapott. A nyolcdarabos nullszéria első gépe 1938 januárjában szállt fel először, ezt a nullszériát használták később a csapatpróbákra is. A szériagyártásból 470 darab D3A1 típusú repülőgép került ki, az 1000 LE-s Mitsubishi Kinsei 43 vagy az 1070 LE-s Kinsei 44 motorral. Ez a repülőgép volt a japán haditengerészet erőssége a II. világháború elején. A megnövelt teljesítményű D3A2 altípusból 1016 készült el, 1942 őszétől kerültek csapatszolgálatba. Ám ekkorra a repülőgép már elavult, a megmaradt példányok nagy részét 1943-tól iskola gépekké építették át, D3A2-K típusjellel. Sokat később kamikaze-támadásokban vetettek be.
TECHNIKAI ADATOK
Hossz: 10,17 m
Magasság: 3,76 m
Fesztávolság: 14,35 m
Hatótáv: 1352 km
Személyzet: 2 fő
Csúcsmagasság: 10 500 m
Szerkezeti tömeg: 2570 kg
Felszálló tömeg: 4122 kg
Csúcssebesség: 430 km/h
Fegyverzet: két darab 7,7 mm-es, mereven beépített géppuska a pilótafülke előtt fönt és egy 7,7 mm-es, forgatható géppuska a pilótafülkében hátul, ezenkívül 370 kg-nyi bomba külső bombasínen.
Hajtómű: 1300 LE-s Mitsubishi Kinsei 54, 14 hengeres, kétsoros csillagmotor
Nakajima B5N 'Kate'
A szövetségesek által "Kate"-nek nevezett B5N bombázó- és torpedóvető repülőgép prototípusa 1937 elején repült először. Első éles bevetésére a Kína elleni hadjáratban került sor, ott könnyűbombázóként használták. A B5N1 típusokat hamarosan főként csak oktatógépként használták, és fokozatosan lecserélték B5N2-esekre. Mindkét változat részt vett a Pearl Harbor elleni támadásban. A B5N2 szerepet kapott Midway-nél is, de a háború kitörésekor még korszerűnek számító modell 1943-ra elavult, gyártását 1944-ben le is állították.
TECHNIKAI ADATOK
Hossz: 10,30 m
Magasság: 3,70 m
Fesztávolság: 15,49 m
Hatótáv: 1990 km
Személyzet: 3 fő
Csúcsmagasság: 8650 m
Szerkezeti tömeg: 2280 kg
Felszálló tömeg: 4100 kg
Csúcssebesség: 378 km/ó
Fegyverzet: 1 db 7,7 mm-es Type 92 géppuska, 1 db torpedó vagy 800 kg bomba
Hajtómű: 1 db Nakajima NK1B Sakae 11, 985 LE
Kawanishi H6K 'Mavis'
A Kawanishi H6K repülőcsónak, egy 1933-as kiírás eredménye, a második világháború csendes-óceáni csatái kezdetén a japán haditengerészet legjobb katonai repülőgépe volt. A típus a háború alatt végig jó szolgálatot tett, valójában a korszerűbb Kawanishi H8K "Emily"-k sem szorították ki. A négy prototípusból az első 1936 júliusában repült először. A sikeres berepüléseket követően megkezdték a H6K2 repülőcsónakok sorozatgyártását; tíz készült el 1938 januárjára, 1000 Le-s (746 kW) Mitsubishi Kinsei 43 csillagmotorral. A további 127 sorozatgép H6K4 típusjellel, módosított fegyverzettel - és néhány gépen - erősebb motorral készült. 36 db H6K5-öt erősebb motorral gyártottak. Kevesebb épült a H6K2-L (16 darab), a H6K3 (2) és a H6K4-L (20) szállítógépből. A típus sok gépe a háború végéig szolgálatban maradt.
TECHNIKAI ADATOK
Hossz: 25,67 m
Magasság: 6,25 m
Fesztávolság: 40,08 m
Hatótáv: 6770 km
Személyzet: 9 fő
Csúcsmagasság: 11 250 m
Szerk. tömeg: 12 402 kg
Felszálló tömeg: 23 000 kg
Csúcssebesség: 385 km/ó
Fegyverzet: egy 20 mm-es forgatható gépágyú a faroklövész tornyában, egy 7,7 mm-es géppuska a pilótafülke feletti állásban, két 7,7 mm-es forgatható, lefelé tüzelő géppuska a törzs két oldalán, egy 7,7 mm-es hátrafelé tüzelő géppuska a törzs alján és 1600 kg bomba- vagy torpedóteher.
Hajtómű: 4 db 1300 Le-s Mitsubishi Kinsei 51/53 típusú, 14 hengeres kétsoros csillagmotor | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Dateien/Ri-312tail.jpg)
