Olasz repülők
Breda Ba-88 'Lince'
A Lince 1936 októberében repült először. Sokat vártak a típustól, fejlesztése elején tényleg rekordokat is döntött. A katonai felszerelés okozta súlytöbblet miatt azonban bár átalakították, erősebb motort és egy helyett két függőleges vezérsíkot kapott, teljesítménye és vezethetősége teljesen leromlott. Az első 88 gép 1939 májusa és októbere között készült el, de az észak-afrikai harcokban harcászatilag értéktelennek bizonyult. A megmaradt gépeket a brit hadihajók elleni támadásokhoz csaliként alkalmazták. Addigra 155 repülőgépet gyártottak, de nagy részüket ki kellett selejtezni. A Ba-88M típus-jelet három zuhanóbombázó-géppé átalakított Lince-re használták, ezeken megnövelték a szárny fesztávolságát, és csökkentették a motor teljesítményét meg a fegyverzetet.
TECHNIKAI ADATOK
Hossz: 10,73 m
Magasság: 3,07 m
Fesztávolság: 15,67 m
Hatótáv: 1645 km
Személyzet: 2 fő
Csúcsmagasság: 8 030 m
Szerkezeti tömeg: 4650 kg
Felszálló tömeg: 6750 kg
Csúcssebesség: 490 km/h
Fegyverzet: három 12,7 mm-es, mereven beépített előretüzelő géppuska, egy 7,7 mm-es, forgatható géppuska a pilótafülke hátsó részén, valamint 1000 kg-os bombateher a zárt bombatérben
Hajtómű: 2x1000 LE-s Piaggio P.XI. RC.40, 14 hengeres, kétsoros csillagmotor
CANT Z. 1007 'Alcione'
A prototípus 1937 márciusában repült először, és 1939 végén állt szolgálatba, mint Olaszország legfontosabb közepes bombázógépe. A kezdeti szériában csupán 35 darab készült el 840 LE-s Piaggio Asso XI csillagmotorral és négy 7,7 mm-es géppuskával. Ezt a sorozat gyártást 526 darabos Z.1007bis és Z.1007ter altípus gyártása követte. Az előbbi sárkánya nagyobb volt elődjéénél, erősebb motorokat és módosított motor burkolatot kapott. Módosították a fegyverzetet is, és míg az első három sorozat gépeire egy, az utolsó hat sorozat gépeire már kettős függőleges vezérsík került. A Z.1007ter altípus bombaterhét 1000 kg-ra csökkentették, de erősebb, 1175 LE-s Piaggio P.XIX csillagmotorokat alkalmaztak.
TECHNIKAI ADATOK
Hossz: 18,35 m
Magasság: 5,27 m
Fesztávolság: 24,77 m
Hatótáv: 1245 km
Személyzet: 5 fő
Csúcsmagasság: 8 230 m
Szerkezeti tömeg: 9396 kg (üresen)
Felszálló tömeg: 13 621 kg
Csúcssebesség: 466 km/h, 4000 m -en
Fegyverzet: egy 12,7 mm-es, forgatható géppuska a lövésztoronyban a törzsön felül, egy 12,7 mm-es, forgatható géppuska a törzs alján a lövész-állásban, egy-egy 7,7 mm-es, lefelé tüzelő géppuska a törzs két oldalán és 1200 kg-os bombateher zárt bombaszekrényben
Hajtómű: 3x1000 LE-s Piaggio P.XI R2C.40, 14 hengeres, kétsoros csillagmotor
Fiat BR.20 'Cicogna'
A BR.20 a háború előtt Olaszországban gyártott első korszerű közepes bombázó repülőgép volt. Prototípusa 1936 februárjában repült először, és a típust még abban az évben szolgálatba is állították. Az alaptípusból 320 db készült el (85-öt Japánba, egyet Venezuelába exportáltak). A gyártás egy fejlettebb változattal, 264 darab BR.20M-mel folytatódott, átalakított orral, erősebb fegyverzettel és megnövelt páncélzattal. Az utolsó változatból, a BR.20bis-ből 15 gép készült el 1250 LE-s (932 kW) Fiat A.82 RC.425 típusú csillagmotorral, megint módosított orral, két 7,7 mm-es géppuskával kétoldali a törzsön és a törzs alján távirányított géppuskákkal. Olaszország hadbalépésekor több mint 160 Cicogna volt hadrafogható, de mire 1943 szeptemberében Olaszország és a szövetségesek fegyverszünetet kötöttek, alig maradt belőlük.
TECHNIKAI ADATOK
Hossz: 16,13 m
Magasság: 4,37 m
Fesztávolság: 21,56 m
Hatótáv: 1240 km
Személyzet: 5 fő
Csúcsmagasság: 7200 m
Szerkezeti tömeg: 6740 kg
Felszálló tömeg: 10 340 kg
Csúcssebesség: 430 km/h
Fegyverzet: egy 7,7 mm-es, forgatható géppuska az orrban, két 7,7 mm-es (vagy 12,7 mm-es), forgatható géppuska a törzs tetején lévő lövészállásban, egy 7,7 mm-es, forgatható géppuska a törzs alján, és 1600 kg-os bombateher zárt bombatérben
Hajtómű: 2x1030 LE-s (768 kW) Fiat A.80 RC.41-es, 14 hengeres, kétsoros csillagmotor
Reggiane Re 2000 'Falco'
A Caproni leányvállalata, a Reggiane 1938-ban készítette el annak a repülőgépnek a prototípusát, mely kísérteties hasonlóságot mutatott az amerikai Seversky P-35-ös modellel. A kiváló manőverező képességekkel rendelkező Falco-k többségét svéd illetve magyar megrendelésre gyártották, de Olaszországban is hadrendbe állt, nemcsak mint vadász, hanem vadászbombázóként, illetve repülőgéphordozón állomásozó vadászgépként is. A Magyarország által megvásárolt Re 2000-esek Héja néven kerültek alkalmazásra a keleti fronton. A pilóták néha panaszkodtak rá, Horthy István kormányzóhelyettes halálos balesete után kifejezetten rossz híre lett a típusnak, pedig eredményesen harcolt, a veszteségek többsége balesetből eredt, melyeket valószínűleg inkább annak rovására kell írnunk, hogy a pilóták (megfelelő kiképzőgép hiányában) nem voltak kellően felkészítve a gépeken való repülésre. 1940-ben a MÁVAG gyár megvásárolta a Re 2000-es gyártásának licenszét. A gépbe Weiss Mannfred WM 14b motor került (1030 LE), a fegyverzetet 2 db 12,7 mm-es Gebauer géppuska képezte, és némileg módosították a sárkányt is. Különböző nehézségek miatt a gyártás csak 1943-ban indult meg, de az ekkor már elavultnak számító Héják nem kerültek harci alkalmazásra. A hazai gyártású Héjákat kiképzésre illetve gyakorlógépként alkalmazták.
TECHNIKAI ADATOK
Hossz: 7,47 m
Magasság: 3,25 m
Fesztávolság: 11,01 m
Hatótáv: 800-1200 km
Személyzet: 1 fő
Csúcsmagasság: 10 800 m
Szerkezeti tömeg: 2090 kg
Felszálló tömeg: 2851 kg
Csúcssebesség: 485 km/h
Fegyverzet: előre tüzelő Breda típusú 12,7 mm-es iker-géppuska, 2 db 50 kg-os bomba a szárnyak alatt.
Hajtómű: egy 1000 LE-s Piaggio P.XI.RC 40 léghűtéses 14 hengeres kettős csillagmotor.
Savoia-Marchetti SM.81 'Pipistrello'
A Pipistrellót párhuzamosan fejlesztették az SM.73 utasszállító géppel, sárkányuk gyakorlatilag azonos volt. A Pipistrello kettős feladatra: bombázó- és szállítógépnek épült. 1934-ben repült először, és 1935-ben állították szolgálatba. 535 darab SM.81-est gyártottak, három, egymástól csak a motorokban (két olasz és egy - zsákmányolt - francia csillagmotor) eltérő altípusban. Sok SM.81-est vetettek be Olaszország hódító háborújában Abesszína (ma Etiópia) ellen, és a típus mérsékelten hatékonyan szerepelt a spanyol polgárháború kezdeti szakaszában is. Amikor Olaszország 1940 júniusában hadba lépett, a repülőgépet már leginkább csak szállítógépként alkalmazták, bár Észak-Afrikában éjszakai légitámadásokra is bevetették. Néhány, a háborút átvészelt gép 1950-ig maradt olasz szolgálatban.
TECHNIKAI ADATOK
Hossz: 17,81 m
Magasság: 6,02 m
Fesztávolság: 23,98 m
Hatótáv: 2000 km
Személyzet: 5-6 fő
Csúcsmagasság: 7000 m
Szerkezeti tömeg: 6300 kg
Felszálló tömeg: 10 055 kg
Csúcssebesség: 340 km/h
Fegyverzet: két 7,7 mm-es (vagy egy 12,7 mm-es) forgatható géppuska a törzsön fent a toronyban, két 7,7 mm-es, forgatható géppuska a törzs oldalán, és 2000 kg-os bombateher zárt bombatérben
Hajtómű: három 760 Le-s (499,5 kW) Piaggio P.X RC.35 típusú, kilenchengeres, egysoros csillagmotor - vagy három 650 Le-s (485 kW) Alfa Romeo 125 RC.35, vagy 126 RC.34 típusú, kilenchengeres, egysoros csillagmotor, vagy három 650 Le-s (485 kW) Gnöme-Rhöne 14K típusú, 14 hengeres, kétsoros csillagmotor |
AJÁNLOM AZ OLDALT
