A Batthyány-kormány és az áprilisi törvények
Március 23-án az országgyűlés felsőtábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette minisztériumának névsorát. Ezek alapján:
| Batthyány Lajos |
elnök |
| Szemere Bertalan |
belügyek |
| Kossuth Lajos |
országos pénzügy |
| Deák Ferenc |
igazságszolgáltatás és kegyelem |
| Mészáros Lázár |
honvédelem |
| Klauzál Gábor |
földművelés, ipar és kereskedés |
| Széchenyi István |
közmunka és közlekedésügy |
| Eötvös József |
nevelés (majd az átnevezés miatt vallás és közoktatás) |
| Esterházy Pál |
a Felség személye körüli miniszter |
A Batthyány-kormány tagjai
Az országgyűlés megnyitója (August von Pettenkofen színezett litográfiája Borsos József festménye alapján)
Az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott áprilisi törvényeket az uralkodó, V. Ferdinánd április 11-én szentesítette. Ez fordulópontot jelentett a magyar történelemben, az ország gazdasági-politikai-kormányzási rendszere óriási változáson ment keresztül. Az áprilisi törvények alapján Magyarország csaknem független ország lett. Kimondták Magyarország és Erdély egyesülését. A törvények biztosították a polgári fejlődést, a felzárkózási lehetőséget nyugathoz. Megkezdődött a jobbágyrendszeren és a nemesi kiváltságokon alapuló feudális rendszer felszámolása. A jobbágyfelszabadítást is kitűzték, ennek módját azonban egyelőre nem rendezték.
Az új országgyűlés
Az első népképviseleti országgyűlési választásokat, az áprilisban elfogadott V-ik törvénycikk alapján, június második felében tartották. A hivatalos megnyitóra július 5-én, Pesten került sor. Az országgyűlés a szabadságharc végéig együtt maradt, bár részben kicserélődött képviselői állománnyal. Az üléseket december 31-éig Pesten tartották. |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
