Gyarmatok.

Augusztus 23-án Japán is hadat üzent a Központi hatalmaknak. Ezzel Németország csendes-óceáni gyarmatainak sorsa megpecsételődött. Ezek a birtokok a háború első hónapjaiban egymás után elvesztek. Elsőnek Szamoa, majd Német Új-Guinea, továbbá a Bismarck- és a Salamon-szigetek német fennhatóságú szigetei vesztek el, melyet ausztrál katonák szálltak meg. Október 6-án a japánok vették birtokukba a Mariana-, a Palau-, a Karolina- és a Marshall-szigeteket. Végül november 7-én az ötszörös túlerő (23 000 japán és 1500 angol katona) a hadihajók tűzerejével támogatva két hónapi ostrom után bevette az 5000 emberrel védett Kiaocsou erődjét is.
A harc az afrikai német gyarmatokon is megkezdődött augusztus első felében. Az erőarányok nem tették kétségessé az eredményt. A németek négy afrikai birtokkal rendelkeztek: Togo, Kamerun, Német Délnyugat-Afrika (ma: Namíbia), Német Kelet-Afrika (ma: Tanzánia). Elsőnek Togo esett el, majd Kamerun következett, bár itt a kameruni német sereg egy része Juande városában elsáncolva magát folytatta az ellenállást. Német Délnyugat-Afrikában is megkezdődött a brit támadás, ám ezt egy időre fel kellett függeszteniük, mivel a Dél-afrikai Unióban egy lázadás bontakozott ki, amelyet a britek először le akartak verni. Német Kelet-Afrikában a legnagyobb és leggazdagabb német gyarmaton is megkezdődtek a harcok, itt azonban az angolok jóval nagyobb ellenállásba ütköztek, mint a többi német gyarmaton.