Dragunov SVD
| Típus: |
távcsöves öntöltő puska |
Használó ország:
Tervező ország: |
Magyarország
Szovjetunió |
| Alkalmazás |
| Alkalmazás éve: |
1963 – |
| Háborús alkalmazás: |
vietnami háború, Közel-Keleti konfliktusok, Csecsenföld |
| Műszaki adatok |
| Űrméret: |
7,62 mm |
| Lőszer: |
7,62 × 54 mm R |
| Tárkapacitás: |
10 db |
| Működési elv: |
gázelvezetéses, forgózáras reteszelésű |
| Tömeg: |
4,3 kg töltetlenül, irányzékkal |
| Fegyver hossza: |
1225 mm |
| Csőhossz: |
620 mm |
| Elméleti tűzgyorsaság: |
30 lövés/perc |
| Csőtorkolati sebesség: |
830 m/s |
| Hatásos lőtávolság: |
600 m |
| Maximális lőtávolság: |
1300 m |
Az SZVD vagy Dragunov- mesterlövészpuska (oroszul: Снайперская винтовка Драгунова, Sznajperszkaja vintovka Dragunova, rövidítve SZVD), egy gázelvételes, forgózáras reteszelésű fegyver, amit Jevgenyij Fjodorovics Dragunov tervezett a Szovjetunióban 1958 és 1963 között. Az SZVD volt a világ első, kifejezetten erre a célra épített puskája, és nagyon elterjedt (jónéhány változatával együtt) a Varsói Szerződés országaiban. A fegyver félautomata, csak egyeslövésre képes. A fegyver SZVD–63 típusnéven is ismert, ahol a szám a rendszeresítés évére utal. Az SZVD azonban nem tartozik a klasszikus mesterlövész fegyverek közé, ezért gyakran katonai távcsöves puskának is nevezik.
Története
Dragunov a már elavulttá váló Moszin–Nagant puskák leváltására kiírt pályázat elnyerését követően 1958-ban kapott megbízást egy mesterlövész célú puska kifejlesztésére. A fegyverrel szembeni alapvető követelmény a mesterlövész puskákra jellemző "egy lövés – egy találat" elv helyett a harci körülmények között egymás után gyorsan leadható pontos célzott lövések lehetősége volt. A fegyver első prototípusa 1959-ben készült el SZSZV–58 jelzéssel. Az SZVD-t 1963-ban rendszeresítették a szovjet hadseregben, majd megjelent a Varsói Szerződés többi tagállamának fegyverzetében is, ahol a gépesített lövész alegységek szakasz szintű támogató fegyvere volt.
Lőszer és ballisztika
Az SZVD a cári időkből származó 7,62 x 54 mm R lőszert használja. A lőszer jelzésében az "R" betű a "Rimmed" (peremes) szóra utal. Habár a fegyverhez használható a Moszin–Nagant puskához készült eredeti M1891/31 7,62 mm-es lőszer is, az SZVD-hez a fegyver tervezésével párhuzamosan Viktor Szabelnyikov elkészítette a ballisztikailag jobb lövedékkel szerelt, pontosabb tüzelést biztosító 7N1 jelű acélköpenyes, acélmagvas lőszert. A 7N1 helyett 1999-től a 7N14 jelzésű lőszert használják az SZVD-hez, amely elődjéhez képest hegyesebb lövedékkel készül.Habár az SZVD még 1000 m fölött is halálos, hatásosan csak 600 m-ig alkalmazható. Ezen a lőtávolságon a lövedék szórása 2 szögpercen belül marad, de nem éri el a mesterlövész fegyverektől elvárt 1 szögperc értékű szórást. A fegyver nagyobb távolságokon a félautomata működéséből adódóan (a fegyverben mozgó nagy tömegű zár miatt) már pontatlanabb. A pontosság speciális lőszerek alkalmazásával növelhető.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
