Magyarország hadüzenete az Amerikai Egyesült Államoknak 

Amikor a magyar hadüzenetet átadták az USA külügyminiszter helyettesének, meg kellett néznia a térképtárban, hogy hol is van Magyarország mert nem tudta. Ezután fogadta a magyar nagykövetet. – Mi Magyarország államformája? – Királyság. – És ki a a király? – Az momentán nincs. – És ki van? – Horthy Miklós ellentengernagy őfőméltósága. – Értem, tehát van tengerük. – Nincs. – Van területi követelésük az USA-val szemben? – Nincs. – Kivel szemben van? – Romániával szemben. – És mért nem hajtják be rajtuk? – Azt nem lehet, ők a szövetségeseink! – Értem, mondta a külügyes, és ezután átvette a hadüzenetet

A Pearl Harbor-i japán támadás után Németország és Olaszország hadat üzent az USA-nak. A magyar kormány – a szövetségi szerződés értelmében – szintén lépésre kényszerült. 1941. december 11-én Bárdossy László miniszterelnök – a rendkívüli minisztertanácson – kijelentette: két lehetőséget lát, a diplomáciai kapcsolatok megszakítását az USA-val, vagy a hadüzenetet.

Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és még néhányan ellenkeztek, ezért megállapodtak, hogy olyan szöveget fogalmaznak meg ami de facto nem mondja ki a hadüzenetet, de szükség esetén úgy is értelmezhető.

Bárdossy még az este tájékoztatta az USA budapesti követét Herbert Claiborne Pellt. A nagykövet kérdésére, miszerint „...ez a háborút jelenti...", a miniszterelnök határozott nemmel válaszolt.

Később (1941. december 13.) német és olasz nyomásra a miniszterelnök szóban közölte a nagykövettel, hogy a nyilatkozat mégis a hadiállapotot jelenti. Pell a szóbeli formát nem fogadta el, így Bárdossy még az este jegyzékben jelezte az USA követségének: „...az USA, másfelől a Német Birodalom, Olaszország és Japán között fennálló háborús állapotot Magyarországgal szemben is fennállónak tekinti".

Érdekesség, hogy az amerikai kormány nem fogadta el a hadiállapot beálltát, és a magyarok lépését egyértelműen a németek nyomására tett lépésnek tekintette. Csak 1942. június 5-én üzent hadat Magyarországnak, amikor Bulgáriának és Romániának is.

Tényleges harci érintkezés csak 1943. október 24-én történt, amikor amerikai bombázók először dobtak élesített bombákat magyar földre, bár ez csak „kényszervetés” volt. Az első amerikai célzott támadás 1944. április 3-án érte Budapestet.