A Magyar Néphadsereg egyenruhái

1957-1965

A forradalmat követő két-három év a Magyar Néphadsereg újjászervezéséről, állományának feltöltéséről szól, sem haditechnikájának, sem ruházatának jelentős fejlesztésére nincsen forrás. Csak 1959-60-ra jut el odáig a hadsereg, hogy átfogó fejlesztésbe kezdjen. A reform 1965-re alakítja ki a néphadsereg új ruházati rendjét.

Meglepően hamar, már 1957. május elsején életbe lép a Magyar Néphadsereg új öltözködési szabályzata. A Honvédségi Közlöny 1957/6. számában (1957. május 28.) megjelentetett joganyag komoly szembefordulást jelent a Rákosi-korszakkal; az új ruházat megalkotói a Második Köztársaság hagyományaihoz, a 45M (és részben a 49M) ruházathoz nyúlnak vissza. E visszatérést kiválóan jelképezi az új, 57M társasági és gyakorlózubbonyok szabása, a bocskai gyakorlósapkaként történő újbóli bevezetése, valamint a nemzeti színeket vörös csillag nélkül felvonultató sapkarózsa. A tervezők szakítanak a Rákosi-hadsereg szovjet mintájú rendfokozat-jelzési rendszerével is, és visszatérnek a Második Köztársaságéhoz.

A ruházatot a viselési alkalom szerint két részre osztják: társaságira és gyakorlóra. Ezen belül mindkettőnek van téli és nyári változata. Az előírt anyagok igen változatosak, a tábornoki és a főtiszti kar felsőruházatának fésűs (téli), illetve tropikál (nyári), a beosztott tisztiének és a tiszthelyettesiének pedig posztó (téli), illetve zsávoly (nyári) anyagból kell készülnie. Igaz, a gyakorlatban végül zsávoly anyagból nem igen készül ruha, legalábbis „élő” példányt nem ismerünk. A posztóköpeny szabásán nem változtatnak.

Az 57M társasági ruházat (lásd fotó jobbra)– a 45M zubbony mintájára készülő – nyitott nyakú zubbonyból, pantallóból, posztóköpenyből, fehér vagy vajszínű ingből, barna nyakkendőből, valamint tányérsapkából áll, a gyakorló pedig zárt nyakú zubbonyból és lovaglónadrágból, valamint a társaságihoz hasonlóan posztóköpenyből és tányérsapkából. Kivételt képeznek a hadihajósok, akik pantallót hordanak a gyakorlóruházathoz. A fegyvernemi jelzések a társasági zubbonyon hímzett, a gyakorlózubbonyon és a posztóköpenyen fém változatban készülnek, a tábornoki tölgyfalevéldíszek pedig hímzettek minden ruhán. A váll-lapok és a nyitott nyakú zubbony gallérszélei (paszpolozása) színesek (utóbbiak esetében szintén a hadihajósok jelentik a kivételt), tükrözve az egyenruha viselőjének fegyvernemi hovatartozását.

A szabályzat szerint az új tányérsapkáknak keki az állórészük, ugyanakkor valószínűnek tűnik, hogy ez az előírás végül nem került át a gyakorlatba. Minden jel arra utal, hogy a fegyvernemi színű tányérsapkákat hordták tovább.

Az 1957-es szabályzat nem sokáig marad érvényben, 1958. február 15-vel új utasítás lép életbe. Az új szabályok végrehajtására 1958. december 31-ig haladékot adó joganyag jelzésértékű: az új rezsim erejének és önbizalmának növekedését mutatja. A szabályzatból kikerül a bocskai, a gyakorlóhoz tányérsapkát írnak elő (kivételes esetben, terepen még hordható a szemernyős bocskai). A fegyvernemi színű állórésszel rendelkező – és immáron műanyag szemernyős – tányérsapkán a kerek, háromszínű sapkarózsa helyébe az ovális, vörös csillaggal ellátott, némi változtatással egészen 1991-ig hordott változat kerül. Bővül a viselési hordmódok száma, az addigi kettővel szemben ötre. Ezek a díszöltözet alakzatban, a díszöltözet alakzaton kívül, a társasági öltözet, a gyakorlóöltözet, valamint a megengedett öltözet. Utóbbinak része a kétszer háromgombos 57M felöltő, amely fésűs dublé anyagból készül, valamint a fehér tropikál zubbony (színes gallérszegély nélkül), amelyhez fehér tányérsapka és tropikál pantalló hordandó.

Valószínűsíthetően 1958-ban vezetik be az ingblúzt (lásd fotó balra). Az 1957-es szabályzatban még nem szereplő ruhadarab szovjet mintára készül, és kezdetben a gyakorlóruházat része, ám rövidesen megengedettként, pantallóval is viselhetővé válik. Nyakkendővel viselendő, vagy ha az alkalom engedi, feltűrt ingujjal, nyakkendő nélkül. Az anyagából varrott saját váll-lap készül hozzá, ezt egészen 1975-ig használják.

A hivatásos állomány ruházatát 1959. december elsejével újra módosítják. A legfőbb változtatás, hogy a tisztek számára a fésűs ruha válik az egyetlen kötelező viseletté, a tropikál innentől kezdve csak megengedett viselet (viszont szélesedik a használati köre, zárt nyakú zubbonyhoz például pantalló is hordható – ez a viselet már megelőlegezi a későbbi köznapi ruházatot). A posztóruházatot teljesen kivonják a beosztott tiszti körből, és csak a tiszthelyettesek, továbbszolgáló tisztesek, valamint a sorállomány számára tartják fent. 1960-ban kötelezővé teszik a hivatásos állomány számára a fésűs dublé felöltő beszerzését.

A 60-as évek legeleje négy fontosabb változást hoz a hivatásos állomány ruházatában. Száműzik a korszerűtlennek tartott posztóruházatot (gyakorlóként, és ha megfelelő állapotban van, ugyanakkor viselhető tovább), kivonják a zárt nyakú zubbonyt (helyét a korszerű, pamut gyakorló veszi át), a zubbonyokról lekerül a derékvágás, 1963-ban pedig az 51M (lap-) rendfokozat-jelző csillagokat váltják új („domború”) darabok.

A sorállomány öltözködését a Honvédségi Közlöny 1959/5. számában megjelentetett 27/1959 HM-parancs szabályozza 1959. december október elsejével. Az állomány posztó egyenruhát visel mindhárom viselési rendhez (díszöltözet alakzatban, gyakorló, kimenő), zárt galléros zubbonyt, pantallót, valamint köpenyt. A gyakorlót kivéve tányérsapka viselendő. A kimenő ruházatnak ekkor válik részévé az ingblúz, amelyet nyáron viselnek. Gyakorlótéren, az elhelyezési körletben gyakorlóing is hordható, amely egyzsebes (bal oldalon), vállszalag nélküli ruharadab. A sorállomány egy része ekkor még viseli a régi, 50M ruhát is (gimnasztyorka, csizmanadrág, pilotka), új sapkajelvénnyel. Viselése vélhetően 1962-ben szűnik meg.

1960-tól fokozatosan a sorállomány számára is bevezetik a pamut gyakorlót, amelyet a 61M gyakorlókabát (ez hasonló a 65M-hez, csak a vattabélése nem kiszedhető) egészít ki, a hivatásosok számára pedig  köznapi zöld inget rendszeresítenek, valamint elrendelik a vállszíj viselését (addig csak derékszíjat hordanak). 1962-ben kerül sor a pamut anyagú gyakorlósapka bevezetésére; a szabása miatt csak Castro-sapkaként becézett, hivatalos nevén 62M legénységi gyakorlósapka néven futó darab mindössze három évig marad rendszerben.

Ami a speciális gyakorlókat illeti, 1957 után új ruhákat nem vezet be a hadsereg. Egyedül a repülőhajózók kapnak vélhetően a 60-as évek közepén saját ruházatot; a 68M gyakorlót megelőlegező szerelés már olívzöld színben készül, de még az 1957 előtti ruházat szabásában.