Auschwitzi koncentrációs tábor

Az Auschwitz-Birkenau Koncentrációs Tábor (németül Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau, KL Auschwitz) a legnagyobb német megsemmisítő tábor és egy sor koncentrációs tábor neve, három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli O¶więcim német nevéről kapta, mely város Krakkótól kb. 60 km-re nyugatra helyezkedik el Dél-Lengyelországban. A várost 1939. november 1-től a német birodalomhoz csatolták, 1940-től a nemzetiszocialista Németország számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken. Ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos elemei voltak, legalább 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek több mint 90%-a zsidó volt.

A három tábor:

• Auschwitz I., az eredeti koncentrációs tábor, az adminisztratív központ szerepét töltötte be az egész komplexum számára, és durván 70 000 ember, főleg lengyel és szovjet hadifoglyok halálának színhelye volt.
• Auschwitz II. (Birkenau), megsemmisítő tábor, ahol legalább 1,1 millió zsidót, 75 000 lengyelt és mintegy 19 000 romát öltek meg.
• Auschwitz III. (Monowice), ami az IG Farben konszern Buna-Werke gyára számára munkatáborként szolgált.

A meggyilkolt áldozatok pontos száma nem ismert. Az Auschwitzhoz tartozó kisebb táborokkal együtt a legújabb becslések 1,1-1,6 millióra teszik.